Kétezer éves kalózhajókat keresnek Törökország déli partjainál. A kalózok elleni fellépéshez Julius Caesar foglyul ejtése adta meg a végső lökést.

A török mediterrán tengerpart az i.e. 2. század végétől komoly kalózkolóniáknak adott otthont. A római munkákból ismert evezős hajók (hemiolia) az i.e. első században gyakran fosztogatták a rómaiak kereskedelmi szállítmányait.   A kalózok elleni fellépéshez Julius Caesar foglyul ejtése adta meg a végső lökést. Miután komoly váltságdíj fejében szabadon bocsátották, minden eszközt megragadott a kalózok elpusztítására. Pompeius 40 napot kapott, hogy a kalózokat megtalálja, kiirtsa, és hajóikat semlegesítse. A végső győzelmet 120000 emberből és 270 hajóból álló flottával mérte a kalózokra, i.e. 67-ben. Eddig azonban még egyetlen kalózhajó sem került elő a hullámsírból.   A török mediterrán tengerparton 1996 óta zajló régészeti, geomorfológiai kutatás (Rough Cilicia Maritime Archaeological Survey Project - 2004) vezetője, Cheryl Ward, a Floridai Állami Egyetem antropológia-professzora azt reméli, hogy sikerül megtalálni a 2100 éves kalózhajók néhány darabját. A kutatás során a korabeli tengerpartot térképezik fel, amely azóta részben víz alá került az erózió miatt.   A kalózok a képzett és jómódú rómaiakhoz képest a Mediterráneum egyik társadalom alatti rétegét képviselték. "Valójában munkanélküliek, akik a könnyű pénzkeresésnek számító kalózkodás felé fordultak. Mindennapi életüket a tenger mélyén hátramaradt tárgyaik alapján fogjuk rekonstruálni. (...) Nagyon szeretnénk egy kikötőt megtalálni, persze egy hajó maradványaival is beérnénk." - mondta el az MSNBC-nek a régészcsoport amerikai vezetője, akit diákjai és a török Pardue Egyetemen dolgozó kollégái segítenek a munkában.